Itt hagytál

Beléptél az életembe, nehogy a hely kárba menjen,
Játszottál az érzelmemmel, nehogy ne sírjak eggyik este,
Elmentél, el utasítottál, eldoptál mint egy darab fát,
Nem hagytad, hogy veled legyek, elmentél s itt hagytál engemet.

Egyedül sírtam egész éjjel,
Nem törödtem én senkivel sem,
Mindenkit eldoptam én is,
Mindenkit,sőt még téged is.

Sírtam, kezemre betüket véstem,
Vérzett, de nem is érdekelt engem.
Csak véstem-véstem,
S ha fáj sem féltem,
Te jártál eszembe, ennyi VÉGE.


Írta: Benkő Krisztina